Grafománia

Grafománia

Egy jobb Xena epizód… 2.

2023. január 05. - Frederick2

veronica-ngo-joey-king-the-princess-1654276622.jpg

(The Princess)

Bár ha belegondolok, a Prey-jel ellentétben ez az alkotás még ezt a szintet sem érte el.

Újabb woke feminista fércmű… mármint műremek! Csapjunk is bele a lecsóba! Megnéztem ezt is. Középszerű akciófilm, jó pár hibával. Hol is kezdjem?

Miről szól a film?

Létezik egy király, Pipogya, akinek a felesége, Pipogyané szült két leányt, Harcias Mennyecske1-t és Harcias Mennyecske2-t. Nincs fia. Csak fiú ülhet a trónra, így ami szoba jöhet, az unoka. Így aztán Pipogya király hozzáadja a lányát egy frusztrált és agresszív nemeshez, Gonoszhoz. Csak hát Harcias Mennyecske1 modern leány, aki nem adja a szívét egy olyan férfihoz, akit nem szeret. Így Harcias Mennyecske1 visszautasítja a szertartás során Gonoszt. Gonosz nagyon szeretne király lenni, emellett nehezen viseli a visszautasítást. Így Gonosz zsoldosaival elfoglalja a királyi várat, Harcias Mennyecske1-t pedig bezárja egy toronyba. Harcias Mennyecske1 viszont kitör a szobájából, sorra gyilkolja le a férfiakat, míg a legvégén megöli a főbosst is. Ennyi a sztori!

A rendező, Le-Van Kiet nem elégszik meg azzal, hogy készít egy akciófilmet, hanem igyekszik megfogalmazni egy emancipációs üzenetet is, az akciófilmen belül. Mindezt az emancipációs üzenetet elhelyezi egy középkori társadalomban, ami elég durván anakronisztikus. Az emancipációs tartalomnak lenne létjogosultsága egy újkori vagy egy modernkori társadalomban, de egy középkori királyságban nem értelmezhető. A film alapján úgy vélem, Le-Van Kiet nem tudja, miképpen működik a feudalizmus, milyen világnézet érvényesül a középkorban, és milyen szabályok működtetnek egy feudális királyságot. Adva van egy király, akinek a felesége szült két leányt, de fiút nem. Mit tesz ilyenkor egy király? Hozzáadja a lányát egy másik királyi dinasztia tagjához, egy herceghez vagy egy királyhoz (külföld), esetleg a leghűségesebb hűbéreséhez, egy grófhoz vagy egy báróhoz (belföld). A filmben van egy visszaemlékezős jelenet, amiben a hercegnő elmagyarázza az apjának, létezik más alternatíva. Az alternatíva az, hogy a hercegnő lovaggá válik, és elmegy harcolni különféle háborúkba. A király nem fogadja el ezt az alternatívát – a film közepén. A film végén nem csupán elfogadja a lánya döntését, miszerint nem megy hozzá egy arisztokrata vagy királyi vérből származó férfiúhoz sem, és nem szül a dinasztiának gyermeket, hanem harcosként és lovagként él a világban; még ki is hirdeti a nép előtt, hogy innentől fogva minden nő úgy él a királyságban, ahogy neki tetszik. Le-Van Kiet olyan modernitást feltételez a feudalizmusban, ami egyszerűen nem volt a középkorban. Itt arról van szó, hogy Le-Van Kiet vagy dilettánsan áll a történelemhez, vagy értelmes ember ő, csak hülyének nézi a nézőket.

Vagyis a film buta. Nem csupán koncepciójában buta. Buta a sztorijában, a karaktereiben és a dialógusaiban is.

Hogyan működik, mint akciófilm? Mert hát attól, hogy buta, még működhet jó akciófilmként. Van Damme, Jason Statham és Bruce Willis filmjei között is van olyan, ami buta, de legalább működik izgalmas akciófilmként. Sajnálatosan ezt a filmet sikerült ezen a téren is elrontani. A The Princess a közepéig még működik akciófilmként, de onnantól egyenest lejtmenet.

A filmben vannak harckoreográfiák. Ezek a harckoreográfiák kifejezetten ütősek – egy darabig. A The Princess már az elején megkínálja a nézőt akcióval: a hercegnő lever két katonát, egy egészen jól kivitelezett akciójelenetben. Ezek után pedig kapunk még néhány remek akciójelenetet. Az egyik probléma az, hogy nincsen megfelelő mennyiségben adagolva az akció. Túl sok benne a harc. Szinte halmozva vannak benne az öldöklő küzdelmek. A vége felé már meg is csömörlöttem a sok vérontástól.

Nálam ott tört meg a lendület, amikor a hercegnő kapott maga mellé egy női segítőtársat. Egy kínai harcosnőt. A filmben már nem egy, hanem két girl power kaszabolta a férfiakat. Számomra már az is elég volt, hogy egy törékeny girl power intézi el a nála jóval erősebb férfiakat. Fárasztó és irritáló volt nézni a film közepétől, hogy két girl power vágja le a náluk jóval termetesebb katonákat.

A segítőtárs egy kínai harcosnő. Üres papírmasé karakter, komolyabb személyiség nélkül. Ő az, aki gyerek- és kamaszkorában képezte harcra a hercegnőt, hűséges, jól harcol, kung-fu. Ennyi a karaktere. Amúgy a legunalmasabb sztereotip karakter a kínai harcosnő. Számos amcsi és kínai film, meg videójáték, mely egy középkori környezetben kreált meg egy sztorit, szerepeltette ezt a karaktert. Kis termetű, karcsú, sovány, törékeny, kontyba hordja a haját, szépséges és kellemes babaarca van, harcművész. Nekem egy idő után unalmas újra és újra látni ezt a sztereotipizált karaktert. Ez is egy olyan elem, ami mutatja, mennyire sekélyes és felszínes Le-Van Kiet fantáziája.

A film végén borzalmasra sikeredett a végső összecsapás. Ott már látszott, hogy a film fárad. A két girl power megostromol egy templomot. Egy egész hordányi férfi csap le a két törékeny nőre. Ezek a férfiak, annak ellenére, hogy barbárok, nagyon udvariasak is, mert vagy egyenként vagy párosával rohanják meg valamelyik harci szukát. Nem többen, esetleg mindannyian támadnak rájuk. Egyenként, vagy párosával. A befejezés során már normális harckoreográfia sincs. A hercegnő csapkod a kardjával, a katonák meg belefutnak a csapásba. A két boss fight-nál pedig összecsapott a harckoreográfia. Vajon hányszor vehette fel Le-Van Kiet a végső összecsapást? Még ha többször is lett újraforgatva ez a jelenet, akkor is áthatja a fáradtság.

Az 1991-es, Kevin Costner főszereplésével készült Robin Hood: Prince of Thieves minőségibb akció- és kalandfilm, mint a 2022-es The Princess. És ezt nem a nosztalgia mondatja velem. Tényleg jobb film. Persze, a középkor-ábrázolása nem hitelesebb, mert ott is romantizálva volt. Ugyanakkor Kevin Reynolds meg sem próbálkozott egy modernista üzenet közlésével a filmgyártás során, egyedüli célja volt a szórakoztatás. Le-Van Kiet nem csupán arra tesz kísérletet, hogy szórakoztasson, hanem hogy átadjon egy emancipációs narratívát. Az is tagadhatatlan, hogy nincsenek olyan remek harckoreográfiák Kevin Reynolds alkotásában, mint a The Princess-ben. DE a Robin Hood: Prince of Thieves-ben színvonalasabb a sztori, a karakterek, a színészi játék, a fényképezés, a vágás, a dialógusok, a rendezés, a forgatókönyv, az operatőri munka. Rendesen van benne adagolva az akció. A Robin Hood: Prince of Thieves a hibái ellenére egy profi munka, míg a The Princess ordítóan középszerű.

Felesleges tovább részletezni az enyhén jelen lévő politikai üzenetet. A szokásos woke agymenés. Számomra fájdalmas volt azt látni, hogy egy középkori, feudális társadalomban igyekeznek érvényesíteni egy modernista és emancipációs üzenetet. Még egyszer: ilyen nem volt a középkorban! A középkori ember nem úgy gondolkodott, mint egy modern ember. Egy feudális királyságban más logika és mentalitás érvényesült, mint a mai modern társadalmakban.

A The Princess egy igazi kommersz, középszerű, buta akciófilm. Érződik, hogy olyan embereknek készítették, akik nem szeretnek gondolkodni. Mert aki valójában gondolkodó ember, annak fáj ez a film, annyira ostoba és primitív.

A bejegyzés trackback címe:

https://grafomanpali.blog.hu/api/trackback/id/tr4618019206

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

békaapu 2023.01.05. 23:33:14

Köszönöm hogy megnézted és figyelmeztettél.
Kár hogy a film célközönségét nem éred el ezzel az írásoddal.

KalmanBlog 2023.01.06. 13:18:28

A Machetét láttad? (3 részes) Ahhoz képest mennyire agyatlanok a harcos jelenetek?

Frederick2 2023.01.06. 13:28:07

@KalmanBlog: A Machete inkább akciófilm-paródia, mint akciófilm. Nem veszi magát komolyan, és ez látszik az akciójeleneteken is.

"A hercegnő" komolyan veszi magát. Az akciójeleneteiben is. Vannak benne túlzások, de ezek a túlzások nem egyfajta agyatlankodás eredményei. Már csak azért sem veszi poénnak magát, mert igyekszik átadni egy woke tartalmat. A propaganda-jellege miatt nem engedheti meg magának azt, hogy nem veszi magát komolyan. Részben emiatt is kínos.

Itt egy montázs a benne lévő akciókról
www.youtube.com/watch?v=I1E8MxXor48&t=588s

KalmanBlog 2023.01.06. 14:39:41

@Frederick2: Én azt hittem minden akciófilm paródia! Ez az egyik kedvenc jelenetem: ha nem önmaga paródiája, akkor mi? Mégis nagyon jó!
www.youtube.com/watch?v=rY78ORByE-U RAMBO Clip - Final Battle (2008) Sylvester Stallone
süti beállítások módosítása