A Federal Reserve Bank of San Francisco (a továbbiakban FRBSF) 2024. január 16-án publikált egy távmunkával foglalkozó tanulmányt. A FRBSF azon véleményének ad hangot, miszerint nem sok értelme volt a cégeknek visszahívni a dolgozóikat a home office-ból az irodába. Felmérésük szerint a távmunka nem rontotta a cégek termelékenységét. A pandémia alatt az USA-ban is csúcsra járatták a home office intézményét – a pandémia után viszont sok cég visszahívta a dolgozóit a telephelyekre. Az FRBSF összehasonlította egymással a fellendült távmunka és a visszaesett távmunka mutatóit; ebből az összehasonlításból hozta ki azt az eredményt, hogy a távmunka nem rontott a cégek dolgozói állományának a teljesítményén. Az USA-ban a COVID-járvány időszakában a fizetett munkanapok 60%-át távmunkában töltötték a dolgozók. A 2023-as év végére a "back to office" programok által 30%-ra esett vissza a távmunka aránya. Az FRBSF a tanulmányával azt kívánja bizonyítani, hogy semmi jelentős visszaesést nem okozott a home office a termelékenységben. Az FRBSF úgy véli, nem rontja és nem javítja a home office a cégek produktivitását. Ami inkább hanyatlást idézett elő a produktivitásban, az a gazdasági és pénzügyi környezet állapota.
A FRBSF nem titkolja, hogy aggregált adatokkal dolgoztak. Így nem kizárható, hogy az egymással szemben hatást kifejtő, és esetleg egymást kioltó több faktor is előidézheti a termelékenységi adatok látszólagos állandóságát. Ha ez így van, akkor nem megállapítható, melyek ezek a faktorok. Természetesen nem lehet átállni távmunkára minden egyes iparágban. Az FRBSF-tanulmány nem igazolja azt, hogy minden munkaerő-piaci területen eredményesen alkalmazható a távmunka. Ami igazolható a kutatás által, hogy nem érdemes a menedzsmentnek visszarendelni az irodába a home office-ban dolgozó alkalmazottaikat. Ha akad is időnként egy vagy két renitens, aki nem hajlandó dolgozni otthonról, elég azt az egyet vagy néhányat megregulázni, ahelyett hogy kollektívan mérik ki a büntetést.
Ha egy cégen belül nem eredményes a távmunka, annak lehet okozója a rossz menedzsment is. A jó menedzsment vezérlése és kontrollja alatt eredményes a távmunka. A rossz menedzsment nem motiválja megfelelően az alkalmazottait, és csak lerontja a munkamorált. Természetesen a home office más menetrendet követel meg magának, mint az irodai munkavégzés. Egyeseknek hosszas kísérletezés, sok figyelem és fegyelem szükséges ahhoz, hogy beálljon náluk hosszútávon egy menetrend.
A távmunkás túldolgozhatja magát, aminek következtében középtávon ronthatja a saját produktivitását. Vagy pedig lazsál munka helyett: egy kis sorozat, egy kis podcast, egy kis hírnézegetés – és már el is ment a nap! Az irodában ülve is elbaszhatja az idejét az alkalmazott, csak annyi az eltérés, hogy a munkanap végén nem maradhat az épületben, és annyi az aznapi munkának! Persze az adott munkahelyi környezet is elveheti az ember kedvét a munkától. Még mindig üdítőbb otthonról, saját idő-beosztásban, lazább pihenőket beiktatva végezni az aznapi feladatot, mint 8 órát rohadni a telephelyen, olyan munkatársakkal, akiktől lassan az okádás kerülgeti! Ami miatt a home office veszélyes, az a home és a work összefolyása – vagyis hogy a magánélet és a bérmunka keresztezi egymást. A melós bemegy a munkahelyre, ahol egyetlen feladata az, hogy dolgozzon. Otthon viszont élesen különbséget kell tenni, hogy otthon van és dolgozik, meg hogy otthon van és pihen. Igazából egy helyre összpontosul a magánélet és a bérmunka: a lakásba. Egyáltalán nem lehet megúszni a kettő szétválasztását.
Az otthoni munkavégzés során érdemes kialakítani az időkeretet, és elszeparálni a térben egy zugot a bérmunkának. Érdemes kialakítani egy munkaszobát, egy privát irodát. Szükséges egy otthoni munkarutin, ami azt jelenti, hogy ha letelt a munkaidő, akkor az illetőnek el kell engednie a munkát. Letelt a 8 óra, vége a munkának, ideje a pihenésnek! Ez nem egyszerű, mert az ember benne van egy flow-ban. A bérmunka és a magánélet összefolyása könnyen vezethet túlmunkához, és vele együtt munkafüggőséghez is. (Ámbár a munkaerő-piacon való létünk egyik mesterségesen belénk táplált motorja egyfajta munkafüggőség, de ennek tárgyalása messzire vezetne, majd máskor!) Ha nincs meg a home és a work eme elválasztása, az könnyen vezethet munkahelyi stresszhez is. Vagyis hiába van otthon az ember, érdemes észnél lenni!
Otthon kevés az inger és az interakció – s ez a munkavégzés szempontjából jó! Az ingerek és interakciók hiánya sok melóst produktívvá tesz. Nincs, ami elterelje a figyelmet, így tud koncentrálni a feladataira, a munkára. A legrosszabb munkahelyi környezet az open office. Az 50-200 fős teremben borzalmas a hangzavar. A fülhallgató használata tilos. A kamera figyeli, ahogy az alkalmazott végzi a munkáját. A kötelező meetingek pedig elvesznek az értékes munkaidőből, aminek következtében a melós lassan halad a feladatával, mindezt úgy, hogy meg kell felelnie egy határidőnek is.
Érdemes beszélni az open office-ról is, mert előzőleg ez volt egyes cégek nagy ötlete a belső kiadások csökkentésére, a munkahelyen belüli spórolásra! Tetszenek emlékezni, hogy a Mátrix első részében milyen irodában dolgozott Mr. Anderson? Na, ilyenek voltak az első open office-ok! Aztán egy kis idő elteltével eltűntek a paravánok, amik még biztosítottak egyfajta minimális intim szférát. Rengeteg embert bezsúfoltak egymás melletti és egymással szemközti asztalokra. 30 éve kísérleteznek, egyes cégek sajnos mindmáig, ezzel az open office-szal. A menedzsmentek úgy vélték, sokkal jobban fog áramolni az információ egyetlen nagy térben, mintha kisebb-nagyobb termekben helyeznék el a csapatokat és a csoportokat. Kreáltak kutatásokat, tanulmányokat és marketinget, hogy igazolják a saját állításaikat. És persze nem működött. Ami igazán változtatott a menedzsmentek álláspontján, az, hogy nem volt sikeres a belső kiadások csökkentése, a munkahelyen belüli spórolás! Akkor váltotta az open office-t a home office!
A cégnek egy iroda működtetéséért fizetnie kell áramot, fűtést, vizet és minden egyebet. Ha home office-ba küldi az alkalmazottait, akkor költséget spórol. Magyarországon is vannak olyan cégek, amelyek csak otthonról dolgoztatnak, például JabJab Online Marketing. A dolgozóknak mindenképpen előnyös a home office. Megússzák a beutazást, ami plusz költség és plusz idő. A dolgozó kényelmes munkakörnyezetet hozhat létre otthon. Ha nincs durva kontroll a menedzsment részéről, az alkalmazott el tudja vinni a gyermekét az óvodába vagy az iskolába, esetleg még bizonyos keretek között otthon is képes vigyázni és foglalkozni a csemetéjével. A home office alatt elvégezheti a házimunkát is – már ha belefér a munkaidőbe. A munkahelyhez kötés azért rossz, mert akkor kitolódik későbbre mindaz az elvégzendő feladat, amit elvár a magánélet. Az ember beesik a munkahelyéről a lakásba, és már eshet is neki a magánélet által megkövetelt teendőknek! Ha a home office alatt letudja a magánéleti teendőket is (ami állhat a házimunkából, a hivatalos teendőkből, a gyermeknevelésből és a többi családtaggal való foglalkozásból), akkor több ideje jut a pihenésre. Egyébként is, javasolt óránként 5-10 perces pihenő, még távmunkában is. 5-10 percbe belefér egy kis magánélet is. Amúgy ugyanaz igaz az otthoni munkavégzésre, mint ami a telephelyen való munkára: ha kellően motivált a dolgozó, akkor jobb a munkateljesítmény is! Ha pedig beáll a bérmunka és a magánélet közötti egyensúly, akkor még inkább motivált lesz a dolgozó.
Szokták mondani, hogy nem mindenki alkalmas távmunkára – és ez igaz! Minden ember mást preferál. Sok ember azt szereti, ha éles a határvonal a bérmunka és a magánélet között – vagyis két különböző térben zajlik a kettő. Az adott projekt is meghatározza, hogy távmunkában végezhető vagy kizárólag irodában. A távmunka például nem váltja ki a szolgáltatóipar nagy részét. Bizonyos munkakörök megkövetelik, hogy az ember személyesen jelen legyen a munkahelyén. Adódnak olyan projektek is, amiknek egyes szakaszai otthon, egyes szakaszai a telephelyen végzendőek. A home office megköveteli mind a munkaadó, mind a munkavállaló részéről a rugalmasságot. Egyes cégek nem csupán irodát nem tartanak fenn, de még közös időzónát sem határoznak meg a bérmunka elvégzésére. Kiadják a feladatokat és a határidőt az embereiknek. A dolgozók maguk osztják be a munkaidőt, viszont az adott határidőre végezniük kell az adott feladattal. A sikeres projekt pedig csak jó szervezés kérdése.
Az informatika területén, legfőképpen programozás terén sok olyan feladatkör van, ami megköveteli a befelé forduló magányos alkotást. Ugyanakkor akad bőven olyan feladattípus és munkakör is, amely igényli a többi munkatárssal való kapcsolattartást. Az is számos alkalommal előfordul, hogy az öt-tíz perces cigi- és kávészünetben beszélik meg a kollégák az adott problémát, megy az ötletelés, ez pedig befolyásolja az adott munkafolyamat elvégzését is. Egyes munkavállalók a menedzsmenttel való közös ebéd során beszélik meg mindazt, amire nem kerül sor a távmeetingeken. Rövidtávon ez ronthatja a produktivitást, hiszen meló helyett eldumcsiznak egymással. Bár a csevej tárgya sok esetben a meló, vagyis ezek az emberek, mikor cigiznek, kávéznak, ebédelnek, akkor is a melóval foglalkoznak, azaz melóznak. A Munka Törvénykönyve amúgy is előírja, hogy óránként 10 percre meg kell szakítani a munkát. Közép- és hosszútávon a konzultáció, az ad-hoc egyeztetések csak segítik a csapat munkáját, ezáltal pedig a produktivitását. Bizonyos kollégáknak igenis szükségük van az apróbb segítségre, a tudás átadására, a betanításra. A szünetek valójában remek alkalmak az információcserére. A távmunkások általában hetente 1 nap bejárnak a munkahelyükre. Ez egy olyan nap, amikor a többi csapattárs is megtalálható az irodában. Egyeztetnek egymással, hogy hogyan tovább; részletesen átbeszélik a további teendőket.
Emberi oldalról figyelembe kell venni azokat, akik képtelen az önmenedzselésre. A menedzsmentek szorosan kell fognia bizonyos kollégákat. Ezek azok az emberek, akik ha nincsenek kontroll alatt, jóval kevesebbet dolgoznak. Az ilyen személyek nem képesek a távmunkára. Minden alkalmazott más szinten mozog. A pályakezdőnek még fogja a kezét a mentor. A profinak csak elég kiadni a feladatokat, és már végzi a munkát.
Egy ellenérv a home office ellen, hogy a távmunkást befásítja a négy fal közötti számítógépes munka és a szociális kapcsolatok hiánya. Szociális kapcsolatok hiánya? Ha nem magányos farkas az illető (az ilyeneknek tényleg szar!), akkor vannak családtagjai és barátai, akik oldják a magányt. Egyeztetni elektronikusan is lehetséges. Bent az irodában a kommunikáció nagy része szintén elektronikusan zajlik. A külső szemlélő még láthatja úgy, hogy nyüzsgés van az irodában. Valójában a legtöbb irodista nyomatja a Skype-t, a Messengert, az Outlook-ot, a Gmailt és a Freemailt.
Felesleges tovább szaporítani a szót! A home office egy lehetőség a bérmunka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére. Még mindig jobb alternatíva, mint a 8 órás lelketlen robot a munkahelyen.
