Tegnap az interneten szembejött velem ez:
https://www.kortarsonline.hu/aktual/a-10-legmeghatarozobb-magyar-fantasyiro.html
A cikk szerzőjének a nevét most hallottam először. Fekete I. Alfonz. A címszöveg szerint nem akárki. Jelentős író (akinek van egy szem novelláskötete) és jelentős kritikus (akinek van néhány kritikája). Kacagó Alfonzként ír a Moly-ra. Díjat kapott.
Elmondom, szerintem miről szól a cikk. Ennek az Alfonz gyereknek van 10 kedvenc könyve a műfajon belül. Amit most szeretne megosztani a nagyérdeművel. Ezzel úgy nincs semmi baj. Puzsér óta tudjuk, hogy minden embernek van egy 10-es listája. A gond az, hogy rossz értelmiségi szokás szerint Alfonz a saját szubjektív véleményét úgy állítja be, mint objektív értékrendet. „Listájára a műfaj 10 legmeghatározóbb hazai képviselőjének könyvei közül válogatott.”
***
Oké.
Három feltételnek kell teljesülnie ahhoz, hogy ma valaki Magyarország meghatározó fantasy szerzője legyen.
1. Régóta kell írnia a fantasy műfajban. Vagyis rendelkeznie kell írói múlttal. Ez lehet akár 4-5 év is.
2, Magas minőségi szinten kell művelnie a fantasy-t.
3, Tömegeknek kell olvasnia a műveit. Szükséges a popularitás.
Szerintem. Én Alfonzzal ellentétben nem vagyok „szakértő”. De ezek talán elfogadható feltételek egy ilyen lista összeállításánál.
***
Elmondom, kik nincsenek a listán!
Nincs rajta Gáspár András, Nemes István, Nyulászi Zsolt, Goldman Júlia, Bán Mór, Berke Szilárd, Hernád Péter.
Ha már objektíve akarunk listázni, akkor elengedhetetlen, hogy ezek a nevek fenn legyenek a listán. Már csak azért is, mert népszerűsítették a fantasy-t, mint műfajt.
***
Kik vannak fenn a listán?
***
Kezdjük azokkal, akik szerintem tényleg jogosan vannak fenn a listán.
Gaura Ágnes – Ha mondanom kellene két írónőt, akiknek a magas színvonalon megírt regényei nagy népszerűségnek örvendenek a fantasy szubkultban, akkor az Gaura Ágnes és Goldmann Júlia. Szomorúan más név nem jut eszembe. G. Ágnes és G. Júlia azok a szerzőnők, akiket tömegek olvasnak a fantasy rajongók közül, nem pedig egy szűk réteg. Pont emiatt érdemes is, hogy említésre kerüljenek egy ilyen listán.
Gaura Ágnes ott is van a listán.
Goldmann Júlia nem.
(Szerintem még ideférhetett volna Vikopál Zsuzsa neve is, ha hagyják kibontakozni, és nem veszik el a kedvét az írástól.)
Kornya Zsolt – Még jó, hogy ott van! S nem csupán a színvonalas regényei miatt, hanem mert a M.A.G.U.S. szerepjáték egyik megalkotója. Ahogy egyébként Gáspár András és Nyulászi Zsolt is. Akik szintúgy nincsenek fenn a listán.
Ez a két név, amivel egyetértek.
***
Bánki Éva. Csurgó Csaba. Theodora Goss. Lakatos István. Sepsi László. – Most hallottam róluk először. Jó ideje nyomon követem a magyar fantasy szubkultúra sorsát, de nem hallottam még ezeket a neveket.
***
Veres Attila. – Jó író, de még csak most kezdte a szakmát. Még csak két könyvvel büszkélkedhet. Nincs még komoly életműve, amivel bekerülhet a komoly fantasy szerzők közé. Egyesek tőle várják el, hogy ő lesz a magyar Stephen King. Majd meglátjuk, meddig jut. A kezdés mindenesetre ígéretes. Még kicsit várjunk vele; türelmesen várjuk meg, milyen regényeket rak le az asztalra! Egyelőre még nem összemérhető egy olyan komoly veteránnal, mint pl. Kornya Zsolt.
***
Kleinheincz Csilla. Moskát Anita. – Rétegszerzők. Sosem értettem, rétegszerzőket miért kell úgy beállítani, mintha populárisak lennének. (Jó ideje ezt nyomatják Esterházy Péterrel is.) Egy szűk bölcsészréteg olvassa őket, nem pedig olvasók tömege.
Kleinheincz Csilla egy Tormay Cecile- és Grecsó Krisztián-szinten alkotó szerző. Az nem rossz. Megérdemelné, hogy komolyabban foglalkozzon vele a magyar irodalomtudomány – de hogy írónőként komolyabb hatást tett volna a magyar fantasy-re, kétséges. Kiadóvezetőként igen – de írónőként nem. Ez természetesen nem von le az értékéből. Persze Kleinheincz Csilla tekintélyszemély – sokan szeretnek is pitizni neki! Tartok tőle, hogy a listában is ezért szerepel a neve. Alfonz tudja, kinek kell megadni a tiszteletet!
Moskát Anita korunk új Thury Zsuzsája, Gergely Mártája, Beczássy Juditja, Palotai Borisa. Bocsánat, nem tudom megállni: Szilvási Lajosa! Mindhárom könyve politizál. A balliberális identitáspolitikát csomagolja fantasy-be és sci-fibe. Olyan regények, amivel bátran meg lehet jelenni egy „progresszív” értelmiségi körben (mondjuk a Közélet Iskolájában). Olvasható – és felejthető. Komolyan nem értem, miért szerepel a listán – mondjuk egy Goldmann Júlia helyett! Hacsak nem a politika miatt.
***
Nem tudok elmenni amellett, hogy mostanában mennyire visszaesett a magyar fantasy.
Mire is gondolok?
Az 1990-es és a 2000-es, de még a 2010-es időszak kezdeti éveiben is sokkal színesebb volt a magyar fantasy paletta, mint most. Csak gondoljunk bele, mennyi világ közül válogathattak a fantasy-re éhező olvasók! M.A.G.U.S., Káosz Világa, Cherubion, Ammerúnia, Soraabia, Túlélők Földje, Kárpáthia, Ars Magica, CODEX. Meg még mennyi próbálkozás a világteremtésre!
Napjainkra mi található a magyar fantasy-ben?
M.A.G.U.S. és urban fantasy. Ezeken kívül semmi más. Ez a két dolog van az étlapon. Kevés. Ez, akárhogyan nézem is, visszaesés.
***
Őszintén? Semmi bajom nem lett volna a cikkel, ha Fekete I. Alfonz arról beszél, mely szerzők mely művei tettek rá hatást. Megossza a szubjektív érzéseit és gondolatait. De nem! Ehelyett ex katedra kijelenti, kik ma a legmeghatározóbb szerzők a fantasy-ben. Objektíven. Kinyilatkoztat. Azt az értelmiségi attitűdöt gyakorolja, ami mindig is ellenszenves volt a többségnek. Mert az irodalomban az egyéni vélemény mindig egyéni, és nem diktálhat a többségnek. Alfonznak ajánlok a figyelmébe valamit. Az alázatot. Gyakorolja!
Én a magam részéről remélem, pár éven belül színesebb és gazdagabb lesz a magyar fantasy. Mert ami most van, az valahol kiábrándító. Legfőképpen, ha az ember visszanéz a régmúltra.
