A történet ismert. Puzsér szerencsétlenségére a balliberális szubkultúrában képzeli el a centrumpolitika létrehozásának lehetőségét. Az talán csak a naivok és a tájékozatlanok számára nem evidens, hogy az SZDSZ haldoklása közben nem vitte magával a balliberális szubkultúrát az enyészetbe – nem, az itt van velünk, meggyengítve a civil szférát és kinyírva az ellenzékiséget. Puzsér annyira nem naiv és tájékozatlan, hogy ezzel ne legyen tisztában, annyiban viszont igen, hogy ebben a balliberális fertőben várja a centrum megszületését. Először a (balliberális) LMP-n belül, majd a(z érdekből balliberássá avanzsáló) Simicska-birodalom szolgálatában a(z érdekből balliberássá avanzsáló) JOBBIK-on belül, most pedig a balliberális pártoktól várja el, hogy álljanak be a főpolgármesteri programja, a Sétáló Budapest mögé. Az egy dolog, hogy ezzel Puzsér magát is karaktergyilkolja, szinte folyamatosan, de önmagában is hiteltelenné és lehetetlenné teszi a centrumpolitika kialakítására tett kísérletet. Elmondása szerint a Momentumtól, az LMP-től és a JOBBIK-tól várja, hogy átalakuljanak centrumpártokká – ami ritka nagy bullshit. Ennyi erővel a DK-tól is elvárhatná a centrumosodást.

A balliberális szubkultúra nem alakul át Puzsér kénye-kedve szerint, viszont megköveteli, hogy Puzsér alakuljon át az ő kénye-kedve szerint. Magyarán: Puzsér legyen balliberális. Én ezt a törekvést látom abban a támadásban, amit először Setét Jenő, másodszor Rónai Egon, harmadszor Gulyás Márton indított Puzsér ellen, bevetve a „náci” és a „rasszista” kártyát – méghozzá cigány téma vonalon. Puzsér cigány-magyar együttélésről vallott nézetei ugyanis radikálisan elütnek a balliberális nézetektől.

Én most Gulyás Márton írására reagálok, aminek a címe: A mai ATV-s Puzsér-interjú vízválasztó.

„Szerintem Puzsér alapvető társadalmi összefüggéseket, és főként a szociálpolitika lényegét nem érti - mármint annak a funkcióját. Nem, nem gondolom, hogy náci lenne (az szerencsétlen túlzás volt sokak részéről) de azt igen, hogy ismerethiányos, rasszista-beszédmódot folytat, illetve nem érti, hogy mennyire káros reflexeket erősít meg a megszólalásaival. Nem rasszista - mert nem meggyőződésből mondja ezeket; szerencsére! Éppen ezért érdemes szembesíteni és számonkérni, mert nála lehet remény arra, hogy belássa a tévedését - egy meggyőződéses rasszistánál nem lenne erre esély.”

Puzsér „nem rasszista”, csak „rasszista-beszédmódot folytat” – magyarán rasszista. Szofizmus, aminek Gulyás amúgy is a mestere; az egyenes beszédnek már nem. Az „ismerethiány” erősen felidézi az SZDSZ-értelmiségiek szakértelem-kultuszát, ahol általában a szakértelem felemlegetésével, a „szakértő – dilettáns” páros alkalmazásával nyírták ki az ellenfelet, vita helyett. Mohácsi Viktória (akinek a nézeteit frankón visszabüfögi Gulyás Márton) előszeretettel hivatkozott magára, mint „szakértő”-re cigányügyben, míg az ellenfelei, a vele egyet nem értők, a cigánypolitikáját nem osztók voltak a „nem szakemberek”, a „dilettánsok”. Mohácsi Viktória volt a cigánypolitikában a szakértő, aki „értette az alapvető társadalmi összefüggéseket, és főként a szociálpolitika lényegét, - mármint annak a funkcióját”. Mohácsi Viktória bár kiment Kanadába, de szelleme tovább él velünk, Magyarországon, sajnálatosan és szomorúan.

Mik is azok a „szociálpolitikai ismeretek”, amik hiányoznak Puzsér Róbertnél, de megvannak Mohácsi Viktóriánál, Setét Jenőnél, Rónai Egonnál és Gulyás Mártonnál?

- A cigányok integrációjának kudarcáért kizárólag a magyarok a felelősek.

- A magyar társadalmat áthatja a rasszizmus.

- A cigányok rászorulnak a segélyre, mert ezzel kompenzálódik az elnyomás, amit el kell szenvedniük a magyar társadalomtól.

- A cigány nők azért vállalnak olyan sok gyereket, mert egyetlen dologban látják az életük értelmét: a gyerekszülésben és a gyereknevelésben.

- A gyereket akkor sem szabad elvenni a szülőktől, ha mélynyomorban élnek, és veszélyeztetve van a gyerek egészsége. Szigorúan tilos a gyereket elszakítani a szüleitől.

- Nem igaz, hogy a cigányok törzsi viszonyokban élnek a magyar társadalomban. Ez csak túlzó romantika, ami elfedi a kellemetlen valóságot. A kellemetlen valóság az, hogy a cigányok szeretnének modern életkörülmények között lakni, de a rasszista magyar társadalom nem engedi. Az, aki azt mondja, miszerint fel kell számolni a törzsi viszonyokat a cigányságon belül, rasszista.

- A cigányok etnikai alapon nem szerveződnek bűnbandákba, maffiákba, gengszterszervezetekbe – vagyis nincs cigánybűnözés, nincs roma maffia. Nincsenek az ország területén olyan etnikailag szerveződő cigány maffiák, amelyek uzsorával, betöréssel, kábítószerrel, prostitúcióval, koldulással és lejmolással, csicskáztatással, védelmi pénzek beszedésével, zsarolással és egyéb illegális tevékenységgel vétenének a magyar törvények ellen. Az a személy, aki mindezen tények ellenére beszélni merészel cigánybűnözésről és cigány maffiáról, az rasszista.

- Olyasmi sincs, hogy az etnikailag szerveződő cigány maffia prostitúcióra kényszerítene fiatal cigánylányokat. A cigány maffiák által prostitúcióra kényszerített cigánylányok esete urban legend - ha lenne ilyesmi, akkor a roma polgárjogi aktivisták, a feminista szervezetek és a TASZ tudna róla, de nem tud, és ezért nincs. Egyedül magyarok kényszerítenek cigánylányokat prostitúcióra – ilyet roma ember nem tesz roma emberrel!

- A cigányintegráció akkor zajlik le végérvényesen, ha felszámolják a magyar társadalomban a rasszizmust. Ha a magyar ember elfogadja végre a cigányokat, feltétel nélkül.

Gondolom, érthető álláspont. Igen, érthető, csak tudománytalan és szubjektív. A társadalomtudomány már régóta balos doktrínák alapján működik (egy kevés kivétellel). Eleve míg a természettudomány objektív presszimák alapján épül fel, addig a társadalomtudomány szinte csak szubjektív nézőpontok sokaságából áll. Teszem azt, Emile Durkheim és Max Weber tudományos munkássága jelentősen hozzájárult a modern szociológia kialakulásához – de ez a két ember homlokegyenest mást gondolt a társadalomról. Nem is beszélve az utánuk jövőkről… Valójában rengeteg modell van a cigány-magyar együttélésről is, mégis a balliberális az uralkodó. Miért?

Azt gondolom ideje, hogy Puzsér tisztázza a viszonyát azokhoz az alapértékekhez, amelyek az LMP alapító nyilatkozatában lefektetésre kerültek. Ugyanígy ideje van annak, hogy az LMP tisztázza a viszonyát Puzsér Róberttel, mert jelenleg ő a főpolgármester-jelöltjük, és ez a jelen formájában nem egy vállalható együttműködés!

Gulyás Márton le sem tagadhatná, hogy egy vérbeli komisszár elvtárs. Egyaránt feltételeket szab az LMP-nek és Puzsérnak. Az LMP-től azt várja el, hogy legyen hűséges a balliberális dogmáikhoz, és ezeket a balliberális dogmákat követeljék meg Puzsértól is. Puzsértól pedig megköveteli, hogy vegye magára az LMP balliberális értékeit. Itt az LMP igazából csak azért kerül említésre, mert most ők azok, akik beálltak Puzsér mögé – valójában Puzsérnak a balliberális szubkultúra dogmáit kell magára érvényesnek tekintenie. Ehhez persze nem árt a megfelelő öncenzúra kialakítása.  A balliberális szubkultúra célja egy balliberális társadalom realizálása. Erre már tett kísérletet az SZDSZ – most az örökösein a sor! A szentségtelen küldetés fanatikusai pedig alapjáraton gyakorolják az intoleranciát.

Januárban lesz egy vita Puzsér Róbert és Gulyás Márton között, cigánytémában. Érdekel, de mégis keserű a szám íze. Mert már megint a „kiválasztottak” vitáznak. Csak emlékeztetném az embereket a Gender-feminizmus körül kialakult vitára. A feministák kizárólag Puzsér Róberttel álltak le vitázni Gender-témában – miközben jelentős antifeministák ki lettek ebből rekesztve. Ugyanúgy nem lettek meghívva a Férfihang antifeministái (Csuzi Attila, Toplak Zoltán), ahogy a NER-kurzus antifeministái (Szilvay Gergely, Békés Márton). Nagy valószínűséggel itt is csak a sztár, Puzsér meg még néhány ismert arc lesz vitára invitálva, akik beleférnek a balliberális szubkultúrába, míg mondjuk senki nem lesz meghívva a Mi Hazánk-tól és a JOBBIK-tól, s valószínűleg a balliberális cigánypolitika olyan kritikusai sem lesznek megszólaltatva egy ilyen vitán, mint Póczik Szilveszter. Vagyis megint szűk lesz a vitázók köre, kirekesztve belőle egy csomó értékes embert és véleményt.

Puzsér jobb, ha felkészül, hogy ha esetleg győztesként is kerül ki a januárban megrendezett vitáról, várható lesz a következő támadás. A „rasszizmusa” után nagy valószínűséggel következik majd az „iszlamofóbiája” és a „nőgyűlölete”. Aztán majd ezek után is lesz valami… A balliberális szubkultúra ugyanis nem tűri a szakadárokat, ellenben megadja a lehetőséget, hogy az elkóborolt sakál visszatérjen a falkába. Megszoksz vagy megszöksz. Talán ideje lenne megszökni, az alt-right-on belül is van élet. De hogy nem lesz centrum a balliberális szubkultúrán belül, az is biztos.