(Pető Andrea - Elmondani az elmondhatatlant)
Az köztudott, hogy a szovjet megszállás idején a szovjet katonák több magyar nőt megerőszakoltak. Az is köztudott, hogy eddig nem került sor a téma feldolgozásra a magyar történettudomány berkein belül.
EDDIG!
https://moly.hu/konyvek/peto-andrea-elmondani-az-elmondhatatlant
Szomorúan nincsenek jó híreim. A téma első (és nagyon remélem, nem az utolsó) feldolgozása a Gender-(ál)tudományok szempontjából történt. Jobban mondva: P. Andrea egy valódi tudomány, a történettudomány eszközeivel feldolgozta a témát, majd leöntötte a Gender kártékony salakanyagjával. Igazából nem rossz anyag ez, sőt, mint szakirodalom, használható is – DE valahogy mégis kártékonyan ideologikus. P. Andrea meggyőződése az, hogy a zsidók… khm, a férfiak alakították sokáig a történelmet és a politikát, pontosan azért, mert a hatalom már hosszú évezredek óta a zsidók… khm, a férfiak kezében van; és ugye, a hatalom birtokában a zsidók… khm, a férfiak írják a történelmet. A történelem zsidó… khm, férfi szemléletű történelem, amiből ki van rekesztve a gój… khm, a nő. Ez a soviniszta szemlélet benne van ezen műben is – mint minden P. Andrea műben. Az a gond, hogy Pető Andrea jó történész (toronymagasan jobb, mint Schmidt Mária) – DE sajnálatosan egy rohadék. Igen, egy szemétláda! Ez a helyzet! Vagyis: használható szakirodalom, de olvasása csakis megfelelő kritikai érzékkel ajánlott.
Közben a Puzsér, a FAM és a Tibi atya által „független lázadó értelmiség”-ként csodált Konok Péter is írt egy dicsérő recenziót a könyvről. K. Péter teljes anarchista meggyőződéssel vallja, hogy senkinek sincs joga elnyomnia az embert – csakis a harmadvonalas feminizmusnak, a Gender-kurzusnak. (Meg úgy an block a jakobinus szellemiségű újbaloldalnak!). Ezen meggyőződése tudatában írt is egy olyan recenziót P. Andrea művéről, hogy az simán tekinthető egy nyelvvel történő végbélmasszásnak. Mondjuk, P. Andrea szereti a nyelvvel történő végbélmasszást, legfőképpen, ha azt férfiak gyakorolják hozzáérző szervilizmussal a seggén.
https://revizoronline.com/hu/cikk/7677/peto-andrea-elmondani-az-elmondhatatlant
Olyanokat ír a jó Péter:
"Maga a téma (a patriarchális társadalom kritikai szemlélete, aktív dekonstrukciója) amúgy is egyfajta küzdelem" (…) "Részemről teljes mértékben osztom Pető Andrea véleményét abban, hogy milyen szinten kell(ene) a háborús nemi erőszak kérdését (mint a patriarchális társadalom alapvető vonásának egy kiterjesztését, vagy inkább aspektusát) egy tágabb, össztársadalmi szinten értelmezni, és ezt hogyan teszi lehetetlenné ugyanennek a társadalomnak az emlékezetpolitikája."
Puzsért idézve: MIAFASZ? A nemi erőszak „a patriarchális társadalom alapvető vonásának egy kiterjesztése, vagy inkább aspektusa”? Igen, baszd meg! Még a végén kiderül, hogy nem is az orosz kiskatonák erőszakolták meg a magyar lányokat, hanem a judeokrácia… khm, a patriarchátus! Vagyis a szovjetek által megerőszakolt nőkért a felelős nem a szovjet katonák, a szovjet hadsereg, a szovjet rendszer, hanem a bolygó teljes férfiállománya, mind a múltban, mind a jelenben, mind a jövőben!
Nem K. Péter az egyetlen, aki üdvözli P. Andrea könyvét. A balliberális Moly is hozza a formáját. Ami igazán meglepett, az a jobboldali Magyar Idők elismerése:
https://www.magyaridok.hu/lugas/tul-a-hallgatas-parancsan-3379462/
És a költői kérdés:
mely szemlélet miatt tartják is károsnak a Gender-tudományt oly sokan? Mely széles társadalmi réteg ellen is történik már hosszú ideje mértéktelen uszítás tudománynak álcázva? Na, ki tudja a választ?
